Kezdőlap
A falu bemutatása
Elérhetőség
Térkép
Facebook

Önkormányzat
Kepviselő Testület, Bizottságok
Hatályos rendeletek
Közmunkaprogram
Nemzetiségi Önkormányzat
Társulásaink
Önkormányzati tájékoztatók
Falugazdász
Erdész

Intézményeink
Egézségügy
Oktatás
Könyvtár, közművelődés

Nagybaracska Közös Önkörmányzati Hivatal
Elérhetőség
Hírdetmények, Pályázatok
Szolgáltatási tevékenység
Dokumentumok, Kérelem minták
Bajai Járási Hivatal

Egyesületek, Szervezetek
Mozgáskorlátozottak Helyi Szervezete
Tűzoltóság
Gyöngyös Bokréta
Horgászegyesület

Képgalária
A falu képekben
Sobri Kupa
Füzes Ó-Duna
Rendezvényeink

A falu bemutatása

Fekvése

Nagybaracska a Duna-Tisza közének délnyugati csücskében fekszik. Nyugati része közvetlenül a Ferenc-csatorna keleti partján található, amely elválasztja a Mohácsi-szigettől. Vízrajzi viszonyait meghatározó módon befolyásolja a Duna közelsége. A talajvízszint meglehetősen magas, állandó összefüggésben van a folyam vízszintjének változásával. Sok helyen tör fel a belvíz, küzdenek ellene a helyiek már több, mint száz éve. A Margitta-(Mohácsi-)szigetet csatornarendszerek kiépítésével próbálják a belvíztől mentesíteni. A csatornák zsilipeken és szivattyúkon keresztül főgyűjtőkben egyesülnek, majd a főgyűjtők elérik a Ferenc-csatornát és a Nagy-Dunát. A magasabban fekvő részek azonban belvízmentesek, igen jó termőtalaj (öntéstalaj) képződött az árvizek által lerakott hordalékon. A Ferenc-csatorna a trianoni békeparancs után elvesztette jelentőségét, a határ kettévágta.

Közlekedés

Közúti távolságok Nagybaracskától:
51-es úton (észak felé): Baja 17 km, Kalocsa 59 km, Budapest 177 km;
51-es úton (dél fele): Hercegszántó (országhatár) 15 km, Zombor 42 km (Szerbiában 17-1 út);
Mohács 19 km, Dunafalva 17 km,
az 57-es úton: Pécs 56 km;
51-es + 54-es úton: Kecskemét 112 km;
51-es + 55-ös úton: Szeged 118 km

Rendszeres autóbusz forgalom Baja, illetve Hercegszántó irányába.
Járatok indulnak Mohácsra, Dunafalvára, Hódunára.

Története

Nevével már 1318-ban találkozunk az okiratokban. Amikor ugyanis Becsei Imre királyi adományképpen megkapja Bátmonostort, a bodrogi főispán a határkőjelölés alkalmával egy Barascha nevű faluról is említést tesz. 1416-ban Töttös birtokaként van említve. 1455-ben a bácsi káptalan Nagyvölgyi Lászlót iktatta be az őt megillető birtokrészbe. 1466-ban még a Töttösöké. Töttösi Lászlónak halála s a családnak magvaszakadta után a Várdaiéké lett örökszerződés címén. Ugyanebben a században a szekcsői Herczeg családnak is van itt része,1472-ben pedig a Geszti család is földesúr itt. 1482-ben egyes részei zálogban voltak a Czobor család birtokában, Baracska az 1522. évi dézsmajegyzékben is fel van tüntetve. 1533-ban Kisvárdai István leánya Apafiné Borbála baracskai birtokrészét Pusztaszentmihályi Tamásnak adta el.

A török defterek a bajai nahijében sorolják fel Baracskát az 1580 és 1590-ben 13 adózó házzal. 1658-ban a nádor Serényi Pálnak adományozta. Bács vármegye első összeírásában, 1699-ben Baracska is fel van említve 26 gazdával, 1714-ben 22 szerb gazdát és egy bírót sorolt fel az összeírás, 1727-ben pedig 40 adófizetőt említ meg és megemlíti, hogy szerb pap is volt a községben.

Baracskából többen a szomszédos Beloberdo pusztán telepedtek le. Nem lehetetlen, hogy a mai Baracska ennek a helyén van. 1743-ban az újra telepített Baracskát Tótinának is nevezik, ez a 13. században keletkezett Tóti helység elszlávosodott alakja, ma már a baracskai határba olvadt.

1743-ban Baracskán vesszőből építettek katolikus templomot, amelynek helyén aztán 1789-ben állandó anyagból készült templom épült.

1760. években erősen özönlöttek ide magyar lakosok, ezért a szerbek inkább Stanisityoba költöztek. Az 1768. évi okiratok szerint 182 család lakta. Úrbéri rendezés 1772-ben volt itt. 1838-ban nagy árvíz öntötte el a községet. 1848 előtt a királyi kincstár volt a község földesura.

Az 1900. évi népszámláláskor 4149 lélek lakta 751 házban, anyanyelvük szerint ezek közül 3819 volt magyar, 253 német, 1 szerb, 76 egyéb. Vallás szerint 4033 római katolikus, 4 ortodox, 5 ágostai evangélikus, 92 izraelita, 15 egyéb. (Ma a lakosság 3926 lelket számlál, akik mind magyarok.) Területi határa 7996 hold. Postája, távírója helyben, vasúti állomásaGarán van.

A község főjegyzője dr. Nagy Gábor, a. ü. jegyző Mihler Boldizsár, a csendőrség parancsnoka Szarvas Ferenc tiszthelyettes, a római katolikus egyház élén Lengyel József plébános áll, az iskola igazgatója Klazsik Ferenc. A közegészségügyi szolgálatot dr. Jahn Vilmos és dr. Elchinger István látják el. Állatorvos Máté Gyula. Szülésznők: Grünfelder Anna, Szivi Mihályné és Lakatos Gáspárné. A postát Greschel Bódogné vezeti.

Van a községben R. K. Olvasókör, Gazdakör, Tűzoltó Egyesület, Levente Egylet, Polgári Lövész Egylet, Rokkant Egylet, Frontharcos és Vöröskereszt Egylet.

Itt működik az Országos Központi Hitelszövetkezet fiókja is.

1912-ben megépült a Baja–Bezdán–Zombor-vasútvonal, amely a települést is érintette – a vasútvonal 1972. december 31-vel szűnt meg.

1960. augusztus 20-án kezdte meg működését az új szélesvásznú mozi, amely községfejlesztési alapból a helybeli tanács támogatásával épült fel. A nézőtéren a földszinten és a karzaton 285 fő számára volt hely. Bács-Kiskun megyében ez lett a 19. szélesvásznú mozi. Az eseményről a Magyar Filmhíradó 1960/35. száma számolt be.

A község híres szülötte Sobri József, Magyarország örökös halfőző bajnoka.

Látnivalók


  • A Szent Imre herceg tiszteletére szentelt, késő barokk stílusú templom 1789-ben épült. A második világháború során leégett, de sikerült eredeti formájában újjáépíteni. Vesszőből építettek egy kicsiny templomot ezen a helyen 1747-ben, amely két év múlva leégett. Még abban az évben felépítették az újat, majd 1789-ben már maradandó anyagból a mostanit. Azonban ez sem az eredeti, hiszen a II. világháborúban, 1943-ban egy katonai jelzőrakétától leégett, ezért újjá kellett építeni.
  • A II. világháború áldozatainak emlékművét 1990-ben állítottak fel a Köztársasági emlékparkban.
  • A római katolikus templom közelében áll az 1888-ban felállított Szent Rókus-szobor.
  • A római katolikus templom előtt áll az 1857-ben készült barokk Szentháromság-szobor.
  • Augusztusban tartják az országhatáron innen és túl is híressé vált Sobri Kupa Halfőző Versenyt.
  • Novemberben tartják a község búcsúját, ahol kirakodóvásár is gazdagítja programot. (Imre napot követő első vasárnap)